A nevem Vivien. Világra jövetelem április 7.-én reggel 8 óra 5 perckor történt, én vagyok a középső gyerek a családban. 18 éves, álmodozó, mosolygós, megbizható, kitartó lány vagyok. Kiskoromban nagyon szerettem rajzolni, színészkedni, táncolni, énekelni. A mai napig meg maradt bennem a színész, tánc, ének vágy. A szüleim a legjobb emberek a földön, csak azért dolgoztak, hogy a testvéreimnek és nekem mindenünk meg legyen. :) Igaz, voltak nehéz napjaink/hónapjaink, de a família egyben maradt és maradni is fog, hiszen mi nagyon szeretjük egymást és tudjuk jól, hogy a család a legfontosabb. Büszke vagyok a családra amit tanítottak nekem és mára már tudom milyen érzés valakit tiszta szívből szeretni! Kiskoromban nagyon ragaszkodtam apukámhoz (félre értés ne essék most is), tisztán emlékszem, mikor az egyik téli este a meleg kályha mellé ültünk és ettük a finom májkrémes-lekváros kenyeret. Anyukámmal is nagyon jó a kapcsolatom a legjobb barátnőként tekintünk egymásra, megbízunk kettőnkben. Ha felnövekedek nagyon remélem, hogy olyan erős nő leszek mint édesanyám, ő a legerősebb nő a világon! A testvéreimmel is nagyon jó kapcsolatot ápolok, nagyon szeretem őket! Ha a képre nézek amit beszúrtam (ti is látjátok), egy mosolygós, gyönyörű kislányt látok. (Most elsírtam magam) De ha most nézek a tükörbe és a mostani énemet látom kicsit elszomorodom, talán azért, mert eszembe jutnak a dolgok, amik történtek velem és úgy vélem, hogy nincs miért mosolyognom. Bárcsak vissza mehetnék az időbe, amikor nagyon kicsi, ártatlan voltam. :) Mindenkitől 1000x kérnék bocsánatot a hibáimért. Tudom jól senki nem tökéletes, de én még is szeretnék az lenni. Akkor elfogadhattak volna engem az osztálytársaim és nem lettem volna kiközösítve, talán lett volna néhány barátom. De nem vagyok hálátlan, örülök, hogy olyan emberré váltam, aki most vagyok! Immár van egy szakmám (bolti eladó), diákmunkásként dolgozok a volt gyakorlati helyemen. Van néhány vásárló ott, akik mindig mosolyra csalják az arcom, amikor csak dolgozom. (: Dolgos embernek vallom magam, szeretek dolgozni, sokszor segítek a muternek.